pannonhalmi művészeti fesztivál
média
Ünnep az ünnepben
Dejcsics Konrád OSB kulturális igazgató
20. jubileumi Arcus Temporum
Kiemelt támogató: MOL-Új Európa Alapítvány
Párbeszédben Eötvös Péter és Mozart
Keller András művészeti vezető
Újdonságok a 20. Aruson
Keller András művészeti vezető
Arcus Temporum XIX
Dejcsics Konrád OSB - fesztiváligazgató
Győri Noémi - Madaras Gergely művészeti vezetők
zene: A Fotexnet Kft., Hungaroton Kiadó hozzájárulásával.
Arus Temporum XIX
Dejcsics Konrád OSB
fesztiváligazgató
zene: A Fotexnet Kft., Hungaroton Kiadó hozzájárulásával.
Arcus Temporum XIX
Győri Noémi és Madaras Gegely
művészeti vezetők
művészeti vezetők
zene: A Fotexnet Kft., Hungaroton Kiadó hozzájárulásával.
Arcus XVII - zárókoncert
Liszt Ferenc: Via Crucis
Klukon Edit és Ránki Dezső előadásában
Arcus Temporum XVI
Sajtóvisszhang
Közös ünneplés a 20. jubileumi Arcus Temporum Fesztiválon
Nagy sikerrel zárult a háromnapos 20. Arcus Temporum Művészeti Fesztivál augusztus 25-én a Pannonhalmi Főapátságban. A kortárs művészeti fesztivál igazi közösségi ünneplésre hívott, és nemcsak a programsorozat két évtizedes jubileuma okán, hanem azért is, mert a bencés szerzetesközösség idén ünnepli a Szent Márton-bazilika középkori felújításának és felszentelésének 800. évfordulóját. A szervezők így Ünnep az ünnepben mottóval indították útjára az eseménysorozatot.
Az idei Arcus öt hangversenye Mozart és a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter munkásságát állította párhuzamba, ami már önmagában is izgalmas párosítás volt, hát még ha hozzátesszük, hogy a kiváló magyar komponista – utolsó munkáinak egyikeként – saját maga válogatta ki az elhangzó műveket az idei fesztivál zenei kínálatának művészeti vezetőjével, Keller Andrással, aki nemcsak karmesterként, hanem hegedűművészként is több ízben színpadra állt. Igazán egyedülálló élményt jelentett a taps nélküli hajnali hangverseny, ahol napfelkeltekor a zenészek közvetlen közelében foglalt helyet a közönség a 800 éves bazilika felső szentélyében, ahogyan a Boldogassszony-kápolnában megrendezett kamarazenei koncert, vagy a Párbeszédek címet viselő nyitóhangverseny is ünnepszámba ment, amelyet a szünetben a 800 éves Bazilika homlokzatára vetített fényfestés csak még emelkedettebbé tett. Szintén egyedülálló élményt nyújtott az Eötvös-ösvény, amelynek több állomásán találkozhattak összművészeti előadással a résztvevő nézők.
„Én minden második évben vagyok a fesztivál művészeti vezetője, az idei programot két évvel ezelőtt kezdtük el tervezni. Szerettem volna, hogy az idei Arcuson Eötvös Péter Mozarttal találkozzon; amikor ezt elmondtam neki, rendkívül örült az ötletnek. Több Mozart-ihletésű műve is van, amelyek el fognak hangzani a fesztiválon. Nagy vonalakban tudtuk átbeszélni, hogy milyen jellegű darabokat szeretne, hogy megszólaljanak, mielőtt Péter márciusban távozott közülünk.” – mondta el egy interjúban Keller András művészeti vezető.
A szerzetesközösség az idei Arcuson – ahogy az egész emlékévben – arra törekedett, hogy Ferenc pápa szavait, miszerint a Pannonhalmi Főapátság az ország nagy lelki emlékműve, az imádság helye és a testvériség hídja, jelenvalóvá tegye. A spirituális és képzőművészeti programok a Bazilika800 emlékévre reflektáltak. Hortobágyi T. Cirill főapát személyesen vezette végig a résztvevőket a nyolcszáz éves templomon az Ybl-díjas építész, Gutowski Robert és David Yengibarian harmonikaművész társaságában, az Orgonatúrán pedig a főapátság különleges hangszereit ismerhették meg az érdeklődők.
Arra hívták a vendégeket, hogy „szánjunk időt arra, hogy a 800 éves templomban otthonra találjunk. Töltsünk el időt a kultúrában, a zene, a képzőművészet, az irodalom és a spiritualitás terében. A huszadik fesztivál igazi ünnep volt. Ünnepe Mozartnak és Eötvös Péternek, ünnepe a találkozásoknak, egyszersmind ünnepe az elmélyülésnek is. Átélve a művészek és vendégek koncentrált, odaadó jelenlétét, igényüket a csöndre és találkozásra, lelkesedésüket az ünnepelt szerzetestemplom iránt, születésnapi ajándékként abban kaptunk megerősítést, hogy érdemes így folytatnunk, nekünk szervezőknek, munkatársaknak, művészeti vezetőknek és önkénteseknek, és hogy az Arcus Temporum Fesztivál nagy családját építenünk kell és nagyon-nagyon szeretnünk.” – fogalmazta meg Dejcsics Konrád atya, a fesztivál igazgatója.
A jubileumi fesztivál házigazdája Mácsai Pál volt. Olyan kiváló zeneművészek várták a közönséget három napon át Pannonhalmán, mint a Concerto Budapest és a zenekar szólistái, Keller András, a Keller Quartet és a Korossy Quartet, vagy Simon Izabella és Várjon Dénes, Szűcs Máté, Klenyán Csaba.
A Színház- és Filmművészeti, valamint a Képzőművészeti Egyetem együttműködéséből megszülető performansz is az Ünnep az ünnepben mottóra, a 800. évfordulóra reflektált. A Mélyi József által vezetett performansz-alkotás keretében időkapszulát helyeztek el a Boldogasszony-kápolna mellett.
Irodalmi díszvendégként Röhrig Géza az Oscar-díjas film, a Saul fia főszereplője érkezett Pannonhalmára és ezúttal írói oldaláról mutatkozott be. Egy beszélgetést követően Borbély Szilárd műveivel együtt Mácsai Pál és Molnár Piroska előadásában hallhatott a közönség felolvasószínházi előadást Bazsányi Sándor szerkesztésében.
A jubileumi fesztivál a MOL Új-Európa Alapítvány és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg.
A 2025-ös 21. Arcus Temporum fesztivál tematikáját a Kert köré építjük. A művészeti vezetők Simon Izabella és Várjon Dénes zongoraművész-házaspár lesznek, akik idén fellépőként vettek részt a fesztiválon. Ők Mendelssohn és Jörg Widmann zeneszerzők ídőívei köré alakítják ki a 2025-ös fesztivál koncertkínálatát.
„Rengeteg csodálatos élményben volt részünk ezalatt a hétvége alatt. A hely spirituális szellemisége, az itt élő bencés szerzetesek szeretetteljes vendégszeretete, a zenekarral és Keller Andással való közös játék öröme, a közönség lelkesedése mind-mind gyönyörű pillanatokkal ajándékozott meg bennünket. Már most rengeteg izgalmas tervvel, ötlettel készülünk a következő fesztiválra. Egyelőre annyit árulhatok el, hogy a mi két választott zeneszerzőnk Felix Mendelssohn és Jörg Widmann lesznek.” (Simon Izabella, Várjon Dénes)
Ünnep az ünnepben
A 20. jubileumára készül 2024. augusztus 23-25. között az ország egyik legegyedibb hangulatú művészeti fesztiválja, a pannnonhalmi Arcus Temporum. A zene, a képzőművészet, az irodalom és a spiritualitás köré szerveződő programok között számos újdonságot is találhat majd a közönség. Az idei Arcus öt hangversenye Mozart és Eötvös Péter munkásságát állítja párhuzamba, míg irodalmi díszvendégként Röhrig Géza érkezik a fesztiválra, akinek nevét leginkább az Oscar-díjas film, a Saul fiai főszereplőjeként ismerte meg a nagyközönség.
„Ünnep” – ezt a címet viseli a Pannonhalmi Főapátság 2024-es évadja. A bencés szerzetesközösség idén ünnepli ugyanis temploma, a Szent Márton-bazilika középkori felújításának és felszentelésének 800. évfordulóját. Az Arcus Temporumon pedig igazi közösségi ünneplésre hívják a nagyérdeműt és nem csak a centenárium okán, hanem mert a fesztivál fennállásának 20. évéhez ért. A jeles alkalomra különleges programokkal és helyszínekkel készülnek a szervezők.
A zenei kínálatban már az önmagában izgalmas, hogy Keller András, a fesztivál idei művészeti vezetője Mozartot állítja párhuzamba a nemrégiben elhunyt kortárs zeneszerzővel, Eötvös Péterrel, hát még ha azt is hozzátesszük, hogy a kiváló magyar komponista – utolsó munkáinak egyikeként – az itt elhangzó zeneműveket saját maga válogatta ki. A zenei élményeket még különlegesebbé teszik az idén bekapcsolódó új helyszínek. A nyitó hangversenyt például a bástyára tervezik, ahol a 800 éves bazilika szolgáltat lenyűgöző hátteret, de a Lombkorona-tanösvényen is tartanak idén koncertet a már jól megszokott helyszínek – a Szent Márton-bazilika, a Boldogasszony-kápolna, a Pannonhalmi Főapátság klasszicista teremkönyvtára – mellett.
Spirituális programjaiban is a Bazilika800 emlékévre reflektál a fesztivál. Egyebek mellett maga a főapát, Hortobágyi T. Cirill - aki csaknem fél évszázada kötődik Szent Márton hegyéhez – vezeti körbe a vendégeket a szerzetestemplom ősi falai között. Cirill atyához a nemzetközi hírű Ybl-díjas építész Gutowski Robert és az örmény zenész, David Yengibarjan is csatlakozik. Továbbá csendmeditációt tartanak az Arcus napjaiban a templomban. Az egyedülálló programot a pannonhalmi bencés szerzetes, Márk atya és az ismert pszichiáter dr. Palotai Gabriella kíséri.
Röhrig Gézáról a többségnek minden bizonnyal Nemes Jeles László Oscar-díjas filmje, a Saul fiai jut elsőként eszébe. A Kossuth-díjas színészről azt ugyanis kevesebben tudják, hogy kiváló író és költő. Most erről az oldaláról mutatkozik be az Arcuson. A vele való beszélgetés során az ősszel megjelenő új regényéből is oszt meg részleteket a közönséggel. Egy felolvasószínházi előadás részeként – Borbély Sándor művei mellett – Röhrig versei elevenednek meg, Eötvös-zenékkel kiegészítve.
Természetesen az idei Arcus is elképzelhetetlen lenne képzőművészeti programok nélkül. Ezek szintén az idei ünnepi tematika köré rendeződnek. Egyrészt a kurátor, Virágvölgyi István vezetésével ismerhetik meg a Nyolc 100 év című fotótárlatot a vendégek, amely nyolc 100 éves honfitársunk portréján keresztül igyekszik megfoghatóvá tenni a bazilika elmúlt nyolc évszázadának időtávlatát. Másrészt idén is érkeznek a fesztiválra a Képzőművészeti, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói, hogy közös performatív előadásukban jelenítsék meg a templomünnepet.
A Pannonhalmi Főapátságot Ferenc pápa magyarországi látogatásakor az ország nagy lelki emlékművének, az imádság helyének és a testvériség hídjának nevezte. A szerzetesközösség az idei Arcuson – ahogy az egész emlékévben is – arra törekszik, hogy a Szentatya szavait jelenvalóvá tegye.
Zarándoktársakká váltunk az Arcus Temporum Fesztiválon
„Az idei Arcus koncertjei hamis hangok hiányában mennyeiek voltak" – fogalmazott Bősze Ádám zenetörténész, az Arcus Temporum idei házigazdája a zárókoncerten. 2023. augusztus 25-27. között, három napra zarándokká és úton lévő társakká váltak művészek, közönség és a bencés szerzetesek a Pannonhalmi Főapátságban. Az Arcus Temporum Kortárs Művészeti Fesztiválon a zenei, irodalmi, képzőművészeti és spirituális programokon önmagunkhoz, egymáshoz és végső soron Istenhez is közelebb kerültünk.
„A 19. Arcus Temporum Fesztiválon Győri Noémi és Madaras Gergely zenei művészeti vezetők jóvoltából Haydn és Arvo Pärt zenéje a lélek és az emberi közösség különleges mélystruktúráiba vezetett el bennünket, mélységekbe, miközben persze játékosságnak is akadt hely. Mindez pedig egyedülállóan magas szintű művészi előadásokban” – összegezte élményeit Dejcsics Konrád atya, a fesztivál igazgatója. Majd hozzátette: „Különleges volt az a – teológiai szóval – perichorézis, amellyel (ugyancsak a művészeti vezetők gondosságának köszönhetően) a zene és a többi művészeti ág egymásba hajlott, reflektált és inspirált. Összevegyíthetetlenül és szétválaszthatatlanul egy művészi és gondolati történést létrehozva.”
A Hívás című koncerten az Arcus művészeti vezetőinek, Győri Noéminek és Madaras Gergelynek a fuvolapárbeszéde nyitotta a programot a Szent Márton-bazilikában. A kortárs észt zeneszerző, Arvo Pärt Estländler című darabjához oly finomsággal és hozzáértéssel nyúltak, hogy már az első hangok felcsendülésekor biztosak lehettünk abban, hogy a koncert a zenei mellett spirituális élménnyé válik. Madaras Gergely a Bazilika karzatáról „felelgetett” felesége, Noémi fuvolaszólamára. Azaz a dallamok olykor a közönség által nem látható helyről érkeztek, amely Mona Dániel zenetörténész szavaival élve „a semmiből váratlanul érkező hívás illúzióját” keltették.
A hangversenyen Pärt darabjait mellett – ahogy az egész fesztivál alatt - a klasszikus mester, Joseph Haydn művei egészítették kiszólaltak meg. A művészeti vezetők nem csak a térrel terekkel játszottak. Noémi és Gergő mellett a nyitókoncert további fellépői – az idei Arcus állandó csellistája és zongoristája, Rohmann Ditta és Fejérvári Zoltán, a Cythera Európai Kamarakórus Zeke Mihály vezényletével és a Magyarországon először játszó, cseh Talich Quartet – hol külön-külön, hol párba, vagy épp trióba állítva szólaltatták meg a műveket.
Ezt a formációkban megjelenő változatosságot mind az öt koncerten megtapasztalhatta a közönség. A már említett művészek mellett a többszörös versenygyőztes francia klarinétos, Pierre Génisson, a kiváló fagottművész, Bogányi Bence, a Budapesti Fesztiválzenekar első kürtöse, Szőke Zoltán, az osztrák oboaművész, Clara Dent-Bogányi, az idén 60 éves Liszt Ferenc Kamarazenekar és a pannonhalmi bazilika karnagya, Kiss Zsolt orgonaművész okozott felejthetetlen pillanatokat.
Az egyik legkülönlegesebb koncertet szombaton tartották. Az út címet viselő hangversenyen a Boldogasszony-kápolnából indultak és a bazilikába érkeztek meg a résztvevők, miközben a Millenniumi-emlékmű alatt megállva a Cythera Európai Kamarakórus zenéjében és a napnyugtában gyönyörködhettek. A sétálós koncertet Pärt altatója, a Kuss kuss kallike zárta, amelyről maga az észt zeneszerző így vallott: „Az altatódalok olyanok, mint az elveszett Paradicsom kis darabkái – egy kis vigasztalás, amely a mélység és a meghittség érzésével párosul. Ezt az altatódalt felnőtteknek és a mindannyiunkban élő gyermeknek írtam.”
Az Arcus másik zenei kuriózuma az 5:45-kor kezdődő hajnali koncert volt. A naplemente után a bazilika ónix ablakán át beszűrődő első napsugarakat csodálhatta meg a közönség a Merengés/Szemlélés című hangversenyen. A meditatív és meghitt hangulatú műveket a közönséggel körbevett zenészek a szentélyben szólaltatták meg, taps nélkül. A szinte kivétel nélkül teltházas koncertek mellett nagy érdeklődés kísérte a házigazda, Bősze Ádám előadását is. A zenetörténész az Esterházy-udvar egyházzenei életéről és Haydn szakrális kompozícióiról beszélt a tőle megszokott szórakoztató stílusban.
A koncerteket az irodalmi díszvendég Barnás Ferenc felolvasása indította. Az írót azonban nem csak a hangversenyeken elhangzó műrészletei alapján ismerhettük meg. Bazsányi Sándor esztéta izgalmas beszélgetésben kérdezte egyebek mellett írói munkásságáról, életútjáról és arról, hogyan kötött ki a regényeknél. Egy utcazenész mindennapjairól szóló Bagatell című regénye különleges felolvasószínházi előadáson elevenedett meg. Seress Zoltán Jászai Mari-díjas színész tolmácsolta az író szavait, miközben Győri Noémi, Rohmann Ditta és Pierre Génisson adta a zenei aláfestést. Az előadásba a közönséget is bevonták, így úgy érezhették, maguk is talán a furcsa figurák közé tartoznak, akikkel a regény főhőse nap, mint nap találkozott.
A zenei és irodalmi mellett a képzőművészeti programok jelentették az Arcus harmadik pillérét. A fesztiválon egy különleges, egyben meghökkentő performatív alkotással a Képzőművészeti, valamint a Színház és Filmművészeti Egyetem hallgatói mutatták meg milyen mélységei és dimenziói vannak a zarándoklat fogalmának. A képzőművészeti élményt Konrád atya szavai szerint leginkább a sebezhetőség szóval lehetne leírni. „Fiatal művészek a Boldogasszony-kápolna védettségében kitették saját érzékenységüket a befogadókkal közös történésnek, ezzel megmutatták életkorukból, művészi gondolkodásukból és talán személyiségükből fakadó sebezhetőségüket. Boldognak mondhatja magát az a hely, amely megkapja a fiataloktól ezt a bizalmat.”
Az egyedi projekt mellett az Arcuson nyílt meg a fiatal tehetség, Tompai Noémi kiállítása. A Képzőművészeti Egyetem intermédia szakos hallgatója több éve járja a Szent Jakab zarándokutat, amelyről alkotásaival mesél. Ahogy az a tárlaton is kiderül, sokan kérdezik meg tőle, hogyan mert egyedül nekivágni az útnak. „Szégyenemre kezdetben arra a kérdésre, hogy egyedül járom-e az utat, igennel feleltem. Kicsit később viszont már így válaszoltam: Nem. Nem egyedül, Istennel”
Az Isten zarándoknépeként járt út volt a témája Az egyház zarándoklásai beszélgetésnek. Várszegi Asztrik emeritus főapát, Kisnémet Fülöp bencés szerzetes és Dejcsics Konrád atya azt boncolgatták, hogy miként verhetne gyökeret az egyházban a Ferenc pápa által meghirdetett szinodális gondolkodás. „A 2000 éves egyház nem tud kommunikálni az emberekkel. Ezzel komolyan szembe kell nézni” – mondta a tőle megszokott őszinteséggel Asztrik atya. Majd hozzátette: „Ha mi keresztények tudnánk a kommunikációnkban egészségesen, normálisan, emberien viselkedni, az a Szentlélektől lenne.”
A Szentatya által meghirdetett szinodális út a találkozáson, az egymás meghallgatásán és az együtt járáson alapul. A szerzetesközösség az Arcuson is ennek jegyében ajánlott fel személyes alkalmakat, amelyeken az érkezők megmerítkezhettek az ezeréves hagyományokban, a bencés lelkiségben.
Az együtt járás, vagy hogy a hívószóhoz kapcsolódjunk a zarándoklat 2024-ben is tovább folytatódik. A fesztivál során, a művészekkel és a fesztivállátogatókkal folytatott beszélgetésekben újra meg újra visszatért, hogy milyen különleges küldetése van az Arcus Temporum Művészeti Fesztiválnak – mondja Konrád atya. Egyre inkább kirajzolódik a magyar komolyzenehallgató közönség számára az a nagyszerű ív, amely az elmúlt 19 év pannonhalmi művészeti fesztiváljaiból létre jött. „A 2023-as, tizenkilencedik alkalommal megrendezett fesztivál csodálatos fogadtatása a publikum részéről arra invitál minket, bencés szerzeteseket és a fesztivál szervezőit, hogy újult erővel és lelkesedéssel készüljünk a jubileumi, huszadik fesztiválra, amelyet a pannonhalmi szerzetestemplom felszentelésének 800. évében rendezhetünk meg.”
Jövőre az Arcus Temporum 20 éves és a pannonhalmi Szent Márton-bazilika felszentelésének 800 éves évfordulójára készül a szerzetesközösség. Az Ünnep évében is a hazai és a nemzetközi művészvilág jeles képviselőit hívják meg az ősi falak közé a fesztivál három napjára, 2024. augusztus 23-25. között. A fesztiváligazgató pedig azt isDejcsics Konrád atya elárulta, hogy elfogadta meghívásukat és irodalmi díszvendégként a 2024-esjövő évi fesztiválra az Oscar-díjas Saul fiai film főszereplője, a Kossuth-díjas színész, író, költő és énekes, Röhrig Géza érkezik.